Tisztelt látogatónk!

Üdvözöljük Önt honlapunkon és kérjük, látogasson el legfontosabb oldalainkra:
a www.kondi.hu-ra, a www.microstim.hu-ra és a www.erszukulet.hu-ra.

FIZIKOTERÁPIA

A fizikoterápia görög eredetű szó, úgy értelmezhető, mint a "természet erejének felhasználásával végzett gyógyítás". Komplex fizikoterápián azt értjük, mikor a betegnek a betegségét, állapotát figyelembevéve egy fizikoterápiás programot állítunk össze. A mozgásszervi panaszokban alkalmazott fizikoterápia célja a különböző okok miatt kialakult fájdalom csökkentése, illetve az izmok erősítése, az izületek mozgáskörének bővítése, a kontraktúrák oldása. Fizikoterápiás kezelések közé tartozik a nyugalomba helyezés, melyet például egy-egy izület gyulladása esetén alkalmazhatunk. Az ilyen kezelési módot igénylő kórképekben hatásos a hideg vizes borogatás, jegelés. Otthon is alkalmazható eljárások a különféle pakolások, így pl. a ritex, antiphlogistin, iszappakolás. A kezelések közé tartozik még az elektroterápia, mely során különböző frekvenciájú áramokat alkalmazunk gyógykezelésre

A kisfrekvenciás kezelések fő hatása a fájdalomcsillapítás. Galvánáram esetén leggyakrabban a leszálló galvánkezelést adjuk, ilyenkor az anód van proximálisan. A gyógyszereket konstans galvánáram segítségével juttathatjuk be a szervezetbe, ilyenkor iontoforézisről beszélünk. A diadinamikus áramkezelés során egyszerre kétféle áramot alkalmazunk. (Galvánáramot és erre szuperponálva a különböző diadinamikus áramokat.)

A KONDI Bt. ingerterápiás készülékei:

Ingerterápiás kezelések

Az alacsony frekvenciájú ingeráramok hatására az izomszövet kontrakciója következik be. A tüneti kezelések biológiai hatását elsősorban az alkalmazott ingeráram frekvenciája, másodsorban az egyes impulzusok ideje határozza meg. A tüneti kezelés célja elsősorban a fájdalom csillapítása, de helyi vérbőség-, helyi anyagcsere- és helyi keringés fokozására, az alkalmazott frekvenciától függően az izom tónusának fokozására vagy csökkentésére, relaxálásra is alkalmazzák. Az ingeráramok új felhasználási területe a kombinált kezelés, amelynél az ingeráramokkal egy időben más fizikoterápiás kezeléseket, pl. iontoforézist, ultrahangkezelést, szonoforézist, termoterápiás beavatkozást, hidroterápiát, vagy vákuumelektródok segítségével negatív nyomást alkalmaznak.

Az elektrostimuláció szerepe a fájdalomcsillapításban

Ismereteink szerint elektromos ingerléssel fájdalomcsillapítás érhető el. Bár az impulzusárammal létrehozott hatásmechanizmust nem ismerték, a kedvező eredmények alapján számos ingeráramot fejlesztettek ki. Ilyen ingeráram a Träubert által bevezetett ingeráramok és Bernard diadinamikus áramai.

Träubert-féle ingeráramok:

Kétféle áramot, a 140 HZ-es " ultrareizstrom" /URS/ elnevezésű ingeráramot és a különböző intenzitású impulzusokból álló hullámzó áramot vezette be. Az URS áram 2 ms impulzus tartalmú négyszögimpulzusokból áll, amelyet 5 ms-os szünet követ. A gyakorlat azt mutatta, hogy ennek az ingeráramnak jó fájdalomcsillapító és értágító hatása van.

Bernard: diadinamikus áramok:

Bernard 1950-ben fejlesztette ki a róla elnevezett Bernard-áramokat, vagy más néven diadinamikus áramokat. Azért nevezte el diadinamikusnak, mert két komponenst tartalmaz: a bázisáramot, amely 1-3 mA intenzitású galvánáram és a dózisáramot, amely a galvánáramra szuperponált különböző paraméterekkel rendelkező szinuszfélhullámokból áll. Ez a dózisáram tulajdonképpen lüktető egyenáram.

Diadinamikus áramformák és biológiai hatásaik

Monofázis /MF/:
Ez az áramforma egyutas egyenirányított-, vagyis 50 Hz frekvenciájú, egyenirányított félhullám. Stimuláló hatású.

Difázis / DF/:
100 Hz frekvenciájú kétutas egyenirányított szinuszfélhullám. Relaxációs hatása van az izomszövetekre. Az érzőidegek ingerküszöbét emeli és értágító hatása vérbőséget okoz.

Court peroid /CP/:
A monofázis és difázis gyors, másodpercenként történő váltása. Az MF és a DF gyors váltása az izomzat enyhe kontrakcióját majd relaxációját hozza létre. A 20 Hz körüli frekvenciák általában az erek összehúzódását-, az 50-100 Hz frekvenciájú áramok az erek tágítását okozzák. A gyors váltás pumpaszerűen a helyi keringést-, a kóros anyagcsere termékek, izületi folyadékok, izzadmányok felszívódását segíti elő.

Long peroid /LP/:
A MF és a DF lassú váltása. A lassú váltásnál először 50 Hz-es monofázis ingeráramot ad ki a készülék, majd ebbe lassan egyre fokozódó intenzitással nő bele a hiányzó félhullám. Az intenzitás növekedés csak a MF adott intenzitásértékéig fokozódhat. A DF forma fennmaradásának időtartalma készüléktípusonként különböző 5-8 s-ig tart, majd a DF a MF-ből lassan egyre csökkenő intenzitással eltűnik. Fájdalomcsillapító hatású.

Rythtme syncope /RS/:
Szabályosan, periodikusan szétválasztott MF áramformák. Az MF áramformák megjelenési időtartalma 1 sec, a szüneteké 2 sec. Ép beidegzésű, atrophisált izomzat ingerlésére javasolják.

Az impulzustartam szerepe a tünetkezelések indikációjában

1-2 ms-os impulzustartamokat alkalmaznak kisebb artériás keringési zavaroknál, izomsérülések után, székrekedés és bénulás miatt létrejött bélelzáródás kezelésére, valamint a tejelválasztás megindítására.
3-5 ms-os impulzusidőt javasolnak sérülés utáni oedéma felszívódásának elősegítésére.
5-10 ms-os impulzusidejű ingeráram indikációs területe bővebb. Ideggyulladások, migrén, lumbago, fagyás, amputációs neuroma kezelésénél alkalmazzák.
100-150 ms-os impulzusidő szükséges a hólyagatonia, inkontinencia kezeléséhez.

Ellenjavallatok:

• Sérült, gyulladt bőr
• Visszértágulatok
• Sclerosis multiplex
• Elmebetegségben
• Menszesz idején

Középfrekvenciás áramot alkalmaz az interferencia áram kezelés, melynek kitűnő fájdalomcsillapító hatása van, és ez mélyebben elhelyezkedő szövetekben is érvényesül. Ezenkívül alkalmazható még reumatikus megbetegedéseknél, mélységi vérellátás fokozására, mélyhatású izomgimnasztikára és zsírszövetek kozmetológiai csökkentésére.

A KONDI Bt. interferenciás készüléke:

Interstim KLM 202

Interferenciás terápiás kezelések

Az elektroterápia az 1.000-100.000 Hz közti áramokat sorolja a középfrekvenciába. Az irodalmi adatokból kitűnik, hogy a középfrekvencia tág frekvenciaértékei közül a gyógyászat csak a 3.900-5.000 Hz közötti áramokat használja fel.

Az interferenciás áramokra jellemző, hogy a bőr érzőreceptorait kevésbé izgatja. Így az interferencia áram kezeléskor az áramérzés kisebb, mint a kisfrekvenciás kezelések kapcsán. Szemben a kisfrekvenciás kezelések felületes hatásával, a középfrekvenciás áramok kereszteződése révén inkább mélyhatás alakul ki.

Hagyományos interferencia kezelések során a frekvencia különbséget a következőképpen állítjuk be:

• a beállítandó frekvenciaérték lehet stabil, pl. 100 Hz, vagyis mindkét áramkörben 4.100 Hz frekvenciaérték van
• a frekvenciaérték folyamatosan változtatható. Ebben az esetben, a két áramkörben a frekvencia 4.000 és 4.100, illetve 4.250 Hz között folyamatosan változik
• 4.090 és 4.100 Hz vagy 4.240 és 4.250 Hz között a frekvenciaérték különbség kicsi. Ez a 10 Hz-es különbség hozza létre a várt biológiai hatást.
• A 4.050 és 4.100 Hz értékek között a frekvencia különbség közepes. Ennél a frekvencia különbségnél számos készülékben a szinuszhullámok helyett pozitív és negatív polaritású, középfrekvenciás értékű, lüktető egyenáram keletkezik. Ezzel a polaritással rendelkező középfrekvenciás árammal iontoforézis is végezhető.
• 4.010 és 4.100 Hz, illetve a 4.000 és a 4.250 Hz a legnagyobb frekvencia különbséget jelenti.

Már a diadinamikus áramokkal végzett vizsgálatok kapcsán kimutatták, hogy az idegrost alkalmazkodásának megakadályozására frekvencia változásokat kell létrehozni.

Az interferencia áramok használata kapcsán bebizonyosodott, hogy a nagyobb frekvencia értékek miatt a készülék inaktív stádiumba kerül, megfelelő idegi depolarizáció nem tud kifejlődni. A legújabb kutatások vezették be az úgynevezett amplitúdó modulációt, amely az idegi depolarizációnak megfelelően változtatja az interferencia áram amplitúdóját, intenzitás értékét. A kísérletek azt mutatták, hogy a széles frekvencia moduláció sokkal jobban megakadályozza az alkalmazkodást, mint a rövidebb időtartamú frekvencia moduláció.

Ma már egyes készülékekben az amplitúdó modulációt felváltotta az úgynevezett pulzus moduláció. Ennél a középfrekvenciás kezelési módnál az idegi depolarizáció frekvenciájának megfelelően árammegszakítások jönnek létre. Ez az árammegszakítás az amplitúdó modulációtól eltérő módon valósul meg.

Az interferencia áram kezelésnél új szemléletet jelentett az elektródok számának és elhelyezésének kezelés alatti változtatása.

A hagyományos készülékeken két áramkört keresztezve, négy elektródot alkalmaznak. Ezt váltotta fel az ugyancsak négyelektródos kezelés, amelynél a kezelés kezdetén addig változtatták az elektródok helyzetét, amíg az amplitúdó moduláció a 100%-os amplitúdó változást el nem érte. Az elektróda helyének változtatása a kezelés elején azért szükséges, mert az eredeti, elméletileg elgondolt 100%-os amplitúdó moduláció homogén szövetekre vonatkozik. A biológiai szövetek azonban nem homogének, s ezért kell az elektródok helyzetét úgy beállítani, hogy a 100%-os amplitúdó modulációt a középfrekvenciás áram megközelítse. A beállításban a beteg áramérzése nyújt segítséget.

Az interferencia áram kezelés történhet lap- vagy vákumelektródákkal. A vákumelektród esetében két energia, a középfrekvenciás áram és a szívóhatás következtében létesített mechanikai energia fejti ki hatását. A szívás impulzusszerű, így itt is beállítható a szívás impulzusideje, frekvenciája és intenzitása. A frekvenciát 15-30-60 impulzus/percre lehet beállítani. Az impulzusidő és a frekvencia egymás függvénye, ugyanis minél kisebb frekvencia értéket állítanak be, annál hosszabb a szívás impulzusának időtartama és fordítva.

A szívás intenzitását úgy kell beállítani, hogy a vákumelektród fennmaradjon a kezelendő területen, és az intenzitás mértéke ne lépje túl a megadott értéket, mert az erőteljesebb szívás felületes vérömleny kialakulását okozhatja.

Általában jobban elterjedtek a lapelektródok, különösen azóta, hogy a kezelés alatt az elektródok helyzetét változtatni kell. Akár kettő, akár négy elektróddal végezzük a kezelést, mélyhatás alakul ki. Ha olyan elektródot alkalmazunk, amelynél egy elektródon négy kis pontelektród helyezkedik el, az áramhatás felületes lesz.

Kezelési idő: Az interferencia áram kezelésnél általában lapelektród alkalmazása esetén 10-15 perces-, vákumelektród esetében maximálisan 10 perces kezeléseket alkalmaznak. Egyes irodalmi adatok lapelektród használata esetén - különösen ha egyidejűleg iontoforézist is végeznek - sokkal hosszabb, olykor 30 perces kezelési időt ajánlanak.

Ma már olyan készülékeket is gyártanak, forgalmaznak, amelyek ultrahang- és interferencia áram kezelésre egyaránt alkalmasak. Ezeknél a készülékeknél a kétféle kezelési mód egyidejű alkalmazására is lehetőség nyílik. Ez utóbbi esetben is a biológiai hatás egyidejű iontoforézis alkalmazásával tovább növelhető.

A kezeléseket célszerű naponta vagy másodnaponta végezni, de 48 óránál nagyobb szünet ne legyen a kezelések között. Általában egy sorozatba 10 kezelést szoktak végezni.

Harántcsíkolt és simaizom-stimuláció

Az ingeráram hatása nem folyamatos, hanem szaggatott. A nagyobb frekvencia értékű ingeráramokat tüneti kezelésre, a kisebb frekvenciájúakat izomkontrakciók kiváltására használják.
A harántcsíkolt és a simaizom szövetet az akaratlagos ingerlésen kívül mesterségesen, ingerárammal is kontrakcióra lehet bírni. Ezt a kezelést szelektív ingeráram kezelésnek nevezzük. Szelektívnek azért, mert szemben a tornakezeléssel, ahol a sérült izom működtetése mellett az izom kontrakciója is bekövetkezik, itt csak a kiválasztott sérült izom mesterséges összehúzódására kerül sor. A szelektív ingeráram kezelés célja a degenerálódott, vagy sorvadt izom erőteljes-, a fiziológiáshoz hasonló mértékű fájdalmatlan összehúzódásának a kiváltása - az ép izomzat ingerlése nélkül. Az izomszövet elváltozása miatt kiválasztott, kezelendő izmot, fájdalmatlanul, működésének kiváltására ingerli. Az ingerlés célja az izomszövet anyagcseréjének biztosítása, a működéshiány miatt bekövetkező sorvadás megakadályozása.

Az izomingerlés vizsgálatát közismerten ideg-izom készítményeken szokták vizsgálni. Ha az ideget elektromosan ingerlik, az izom összehúzódása jelzi, hogy az ideg ingerületbe került és az ingerület az idegen át jutott az izomba. Az idegben az ingerület vezetése sokkal lassúbb, mint az elektromos vezetés egy fémvezetőben. Az idegsejtben külső ingerre egy sajátos elektromos változás jön létre, amelyet akciós potenciálnak neveztek el.

Az ideg-izom készítmények ingerlésére különböző áramokat használnak. A legelső kísérlet a galvánárammal történt, megfigyelték, hogy az áramkör zárásakor és nyitásakor izom-összehúzódás jött létre. A galvánáram folyamatos áramhatást jelent. Ha a galvánáramot megszakítjuk - akár az áramkör nyitása vagy zárása során -, már nem folyamatos áramról van szó, ez ingeráramként szerepel és izom-összehúzódást okoz. Azt is megfigyelték, hogy megfelelő intenzitású áram zárásakor a katódon, az áramkör megszakításakor az anód alatt az idegen akciós áram keletkezik.

Az is tisztázódott, hogy a keletkezett akciós áram zárásnál a katódon nagyobb, az áramkör nyitásakor az anódon kisebb. Tehát a keletkező akciós áram szempontjából az áram polaritásának jelentős szerepe van.

Az izom-összehúzódás kiváltására alkalmazott ingereket intenzitásuk alapján osztályozták. Azokat az igen gyenge ingereket, amelyek izom-összehúzódást nem váltanak ki, küszöb alatti ingereknek nevezzük. Az elektroterápiában és az elektro-diagnosztikában úgynevezett motoros küszöb feletti ingereket használnak. Az elektro-diagnosztikában olyan gyenge küszöb feletti ingereket alkalmaznak, amelyek csak egy minimális-, alig észlelhető izom-összehúzódást idéznek elő. Nemcsak az inger erőssége, hanem az iránya is befolyással van az izom összehúzódására. Nagyon gyenge inger fel- és leszálló irányban egyaránt csak az áramkör zárásakor hoz létre izomrángást. Középerős áram az áramkör zárásakor és nyitásakor egyaránt izomrángást eredményez.
Az interferenciás áram hatását fokozhatjuk, ha az ún. dinamikus vektor üzemmódot alkalmazzuk. Ekkor az egyik áramkör amplitúdója 70…100% között modulálva van. Ez egy kellemes masszírozó érzést kelt.

Az IFC frekvenciák és hatásspektrumuk

1-20 Hz: Izomgimnasztika inaktivitási atrófiáknál, a frekvencia váltakozása révén elkerülhetjük a megszokási hatást.

1-50 Hz: A bőr kötőszöveti- és izomzónák fájdalmi állapotai, miogelózis, a kötőszövet reumatikus megbetegedései, fájdalomenyhítés.

1-100 Hz: A limfatikus áramlás erősítése, jobb mélységi vérellátás.

50-100 Hz: Fájdalomcsillapítás, reumatikus megbetegedések, artrózisok. Vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása, nyugtatás, analgézia (fájdalomcsillapítás és enyhítés).

80-120 Hz: A nagy motorikus ingerküszöb folytán az áramerősség nagyobbra adagolható anélkül, hogy az izomzat tartós kontrakciója bekövetkezne.

Ellentétben a diadinamikus áramokkal, melyek főként a felület közelében hatnak, az interferencia áramokkal a mélyebben fekvő területek befolyásolhatók.

Az eredményes terápia érdekében az interferenciás frekvencia három tartományát szokták alkalmazni:

• 1-20 Hz tartományban a motorikus idegek stimulálása révén izomtornásztatás és a vérellátás javítását érik el.
• 50 Hz környezetében vibrációs hatás mutatkozik.
• 80-120 Hz közötti frekvenciák a szimpatikus idegfonatot befolyásolják és analgetikus hatásuk van.

A kezelés vagy kezelési program metódusaként a következő ajánlást tehetjük: először nagyobb frekvenciákkal 80-120 Hz fájdalomcsillapítást alkalmazni, majd 50-100 Hz-el görcsoldás és az izomzat tonizálása, ill. anyagcsere serkentése, végül a kis frekvenciákkal vibrációs masszázst alkalmazhatunk.

Az interferenciás áramok alkalmazása kozmetikai célokra

Elsősorban izomerősítő és bőrfeszesítő programokat használnak, de az interferenciás áram alkalmas a narancsbőr kezelésére és zsíroldásra is.

A KONDI Bt. gyártmányai között is található interferenciás készülék:

Interstim KLM 202

A nagyfrekvenciás kezelések közös tulajdonsága, hogy nincs specifikus hatásuk, így a szövetekben elnyelt energia hővé alakul. Ilyen a rövídhullám, a mikrohullám és az ultrahang. Manapság az egyik legelterjedtebb kezelési mód az ultrahang terápia.

Ultrahang terápia

A hanghullámok széles tartományt alkotnak, melynek csak egy része hallható az emberi füllel. A hallható hangok felső határán felül lévő, füllel már nem hallható rezgések az ultrahangok. Terjedésükhöz közvetítő közegre (pl. ultrahangos gél) van szükség, a közegek határáról majdnem teljesen visszaverődnek. Az ultrahang hullámok az emberi testben meghatározott sebességgel terjednek, mely függ a szövetek hőmérsékletétől, valamint tulajdonságától, ezt pedig vastagságukkal, összenyomhatóságukkal és víztartalmukkal lehet jellemezni. Az ultrahang terjedése során ismert jelenségek figyelhetők meg: visszaverődés, áthatolás, törés, elhajlás és szóródás.

A mai, korszerű ultrahang készülékek az évtizedek során forradalmi változásokon mentek keresztül. Az ultrahang alkalmazási területe rohamosan terjed. Leginkább a szervezeten belüli diagnosztikai céllal használják, de alkalmazzák egyes izom-, ideg-, csontrendszeri megbetegedések gyógyítására valamint reumás panaszok kezelésére is.

Az ultrahangos készülékeket orvosok és fizikoterápiás intézetek már régóta használják, de szépségszalonokban még csak kis számban találkozhatunk vele.

A kozmetikai szalonok számára az ultrahang (UH) készülék különösen hatékony a comb és a hastájéki cellulit kezelésében, arcon azonban alkalmazását nem javasoljuk. A lapos elektróda által kibocsátott-, a hallható hang tartománya fölé eső hanghullám a szövet természetétől függően max. 7 cm mélyen képes behatolni a bőrbe. A sejteket rezgésbe hozva, a sejtben felhalmozódott zsír- és mérgezőanyagok kilökődését segíti elő.
Az ultrahang esetében áram nem érzékelhető, a vendég csak az elektróda súrlódását, és enyhe melegedést tapasztal. A készülék az ultrahangot megszakított impulzusok formájában bocsátja ki, ami állandó változást eredményez az egyes ütemek között. Így a hőhatás szinte teljesen kiküszöbölhető, de az eredmények rendkívül meggyőzőek.
Az ultrahangos anticellulit kezeléseknél - ellentétben más elektromos kezelésekkel - nincs szükség szoros-, a vér- és nyirokkeringést elszorító kötésekre, maszkokra. Hagyományosan alkalmazható bármely kozmetikai szalonban, víz alatti kezeléseknél, gyógyfürdőhelyeken.

Mi a hang?

A hangot, vagy még inkább a hallható hangot a hallószervvel észlelhető érzetként definiáljuk. A hang rezgő hangforrásból származik, és a levegő molekuláinak segítségével a környezetben terjed szét. A rezgő hangforrás hatására, a levegő szabályosan váltakozva összenyomódik és ritkul. Amennyiben az így tovaterjedő hanghullám a fül dobhártyájához érkezik, az rezgésbe jön. A rezgések átadódnak a belső fülbe a hallóidegekhez, amely aztán a hang (szabályos rezgések) vagy a zajok (szabálytalan rezgések) érzetét kialakítja.
A hanghullámok gáznemű-, szilárd- vagy folyékony közegben terjednek. Nem elektromágneses rezgések, elválaszthatatlanok az anyagtól, de az elektromágneses hullámokhoz hasonló tulajdonsággal is rendelkeznek. Ilyenek például a visszaverődés, az interferencia vagy az állóhullámok keletkezése. Hanghullámok tehát nem terjednek anyag nélküli térben, energiát és információt továbbítanak.

A hangok típusai

A frekvenciától (Hz, rezgés/mp) függően háromféle hangot különböztetünk meg. Az infra-, a hallható- és az ultrahangot. Az infrahang 20 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú hang, a hallható 20 Hz-20.000 Hz közötti frekvenciájú-, az ultrahang a 20.000 Hz-nél magasabb frekvenciájú hang. Az ember nem képes érzékelni ezeket a hullámokat, ugyanakkor az állatok közül több is az ultrahang segítségével tájékozódik. Ilyen például a denevér, amely az ultrahang segítségével kerüli ki az akadályokat és észleli zsákmányát. Az ultrahangot a tudomány sokrétűen alkalmazza: a tengeri mélységmérések, a halászat, a navigálás nélkülözhetetlen eszköze.

A legfontosabb különbségek a hallható- és az ultrahangok között a következők:

• Az ultrahang frekvenciája 20.000 Hz-nél nagyobb.
• A hallható hangok gömbalakban terjednek a hangforrás körül, míg az ultrahang közel henger alakú, irányított sugarakból áll.
• Az ultrahang nagy része visszaverődik, ha anyagnak ütközik. Az ultrahangos mélységmérés is ezen a tulajdonságán alapul.
• Az ultrahang intenzitása (energiája) jóval nagyobb, mint a hallható hangé. A gyógyászatban alkalmazott ultrahang kezelések intenzitása 0,2-1 W/cm2.
  Összehasonlításként, az emberi hang normál hangerőnél az 1 W/cm2 egymilliárdnyi részét éri csak el. Az ágyú hangereje is csak 0,001 W/cm2.
• Az ultrahang csak a kisebb részecskékre van hatással.

Ultrahang alkalmazása a gyógyászatban

Az ultrahangot az 50-es évek óta használják az orvosi gyakorlatban mind diagnosztikai, mind kezelési célokra bizonyos betegségek esetén, mint az arthritis, gerincbetegségek, törések, rándulások, ficamok, hegek. Kétféle ultrahang típus alkalmazása terjedt el: a folyamatos és az impulzushangok kisugárzása. Az első esetében egyenlő intenzitású, folyamatos hangkibocsátásról beszélhetünk, amelynek maximális hőhatása sok esetben kívánatos. Az impulzus ultrahang kibocsátás egyforma intenzitású, de időben megszakított hullámsorozatokból áll. Ebben az esetben minimális a hőhatás, így a veszélyes hő-felhalmozódás a csonthártyában nem fordul elő. Az impulzus hang kibocsátásakor viszont fokozottabb a sejtek vibrációja.

Hogyan hatnak az ultrahangok a szövetekre

1 MHz frekvenciánál (a rezgést keltő test másodpercenként 1.000.000-t rezdül) az ultrahangnak kitett sejtekben a nyomás másodpercenként 1.000.000-szor változik. Minden egyes rész, mint például a sejtmag, a hanghullám irányában, minden másodpercben 1.000.000-szor mozdul előre és hátra. Eközben pár milliomod milliméter utat tesz csak meg. Ahogy az energia szétterjed a szövetekben, a belső súrlódás egy része hővé alakul.

Három különböző hatás lép fel:

• az elnyelés miatti hőhatás;
• mechanikus, mikromasszázs hatás;
• biológiai hatás a fiziológiai-kémiai reakcióknak köszönhetően.

Az ultrahang hőhatása

A hőhatást az ultrahangnak kitett szövet hőmérsékletének lokális emelkedése mutatja. A visszaverődési tulajdonságoknak köszönhetően, a hőhatás különösen ott intenzív, ahol a hanghullámok sűrű anyagba ütköznek. A hő keletkezése a különböző rétegekben más és más, mivel az ultrahang az adott szövet természetétől függően különböző mértékben nyelődik el. A szövet elnyelési tulajdonsága a fél-érték mélységgel (HVD) jellemezhető. Ez az érték az ultrahangnak az anyagba behatoló részét jelenti milliméterben mérve, a behatoló és visszaverődő hullámok arányát figyelembe véve. A 800 kHz-1 MHz-es készülékek esetében a következők a mért eredmények:

• zsírszövet: kb. 80 mm;
• myoplasma: kb. 30 mm;
• csontszövet: kb. 2,5 mm.

A csontszövet alacsony HVD értéke az oka a fájdalom esetleges érzetének a csonthártyában. Ezért az ultrahangos készülékek alkalmazása elővigyázatosságot igényel a csontok felett. A hőhatás az intenzitás vagy a váltakozó (modulált) ultrahang impulzusok alkalmazásával csökkenthető.

Az ultrahang mechanikai hatása

Az ultrahangnak kitett tömegrészek eredeti helyzetük körül rezegnek és közben jelentős mértékben gyorsulnak. A sejtek térfogata a változó nyomás következtében gyakran változik - csökken, illetve növekszik -, elérheti az eredeti térfogat 0,02 %-át is. Sejtszinten tehát a mechanikai hatás a nagyfrekvenciájú vibrációs masszázshoz hasonlítható (mikromasszázs).

Az ultrahang fiziológiai-kémiai hatása

Ez a hatás a hő és mechanikai hatások következménye.
A legfontosabbak:

• az erek kitágulása;
• a sejtmembrán permeabilitásának javulása;
• az anyagcsere stimulálása;
• a nyirokkeringés javulása;
• a feszült, merev izmok ellazulása;
• a gyulladások enyhülése.

Ezek eredményeképpen a cellulit kezelésénél jelentős javulás érhető el.

A KONDI Bt. ultrahangos kezelő készüléke:

Sonostim KLM 201

Hidroterápia

A hidroterápia fogalma alatt a víz gyógyító célú felhasználását értjük. A hidroterápiás kezeléseknek számtalan előnye van egészségünkre, melyeket évszázadok során bizonyítottak, így a terápia tudományosan is elfogadott. Három olyan tényező van, ami a víz gyógyító hatását növeli: a víz hőmérsékleti hatása, fizikai tulajdonsága, kémiai összetétele.

Ha a hőmérsékleti hatást tekintjük, a víz hőmérsékletének változása azonnali reakciókat vált ki a testen. A reakció hatása annál intenzívebb minél nagyobb a víz és a test hőmérséklete közötti különbség.

A víz fizikai tulajdonsága, hogy a felhajtóerő következtében a testet könnyűvé és mobilissá teszi. A víz nyomása kedvezően hat a felületi vérkeringésre és lehetővé teszi az izmok "relaxációját".

A kémiai összetételének különböző hatásai vannak. Ha a kezelés nem termál- vagy tengervízzel történik a hatás minimális. Ezért a normál csapvízhez aromaolajokat, sókat, növényi kivonatokat adunk.

Vákumterápia

Nyirokmasszázs

Az erős immunrendszer bázisát a jó nyirokáramlás és a nyirokcsomók helyes működése képezi. A nyirokcsomó a szervezet első védelmi vonala. A nyirokrendszer a sejtektől a szövetek közötti részeken át a vérerekkel párhuzamos rendszer, mely a vérkeringésbe jut. A nyirokrendszer termeli a lymphocitákat, amelyek a szervezet számára az ellenállóképességet biztosítják, továbbítják a vivőanyagokat, valamint a vérből kiszűrik a méreganyagokat. Ezek a méreganyagok a bőr alatti kötöszövetben lerakódnak, és ez nem más, mint a cellulitis vagy narancsbőr. A bélbolyhokból kivont zsír szintén a nyirokutakban tárolódik. Ha a normál anyagcsere-háztartás felborul a nyirokrendszerben pangás következik be.

Következménye:

• A zsiranyagcsere lelassul, a kötöszövetekben zsír halmozódik fel (cellulitis),
• A vérkeringés nem tudja a szervezet számára a tisztulási folyamatot biztosítani (méraganyag lerakódás),
• Az ellenanyag termelés megszünik vagy akadályozott lesz, mely a toxikus anyagok felszaporodásához vezet.

A nyirokpangás megszüntetésére alkalmazzák a nyirokmasszázst. A nyirokmasszázs a leglágyabb és leghatékonyabb masszázs, melynek gyökerei felfedezhetők már az ősi, tradicionális thai-, polinéz-, és sámánmasszázsokban is. A masszázs jellemzően a nyirokkeringés irányában történik és a nyirokcsomókon dolgozik, lágyan masszírozza és vibrációval aktiválja azokat. A nyirokrendszeren keresztül a szövetközi folyadék elvezetésének fokozásával javitja az izmok, izületek, a belső szervek vérellátását, méregtelenítését, megszünteti a szövetekben a fehérjepangást, és a mobilizálható oedémákat. A nyirokmasszázs a cellulitisnek az egyik leghatékonyabb gyógymódja.

Javasolt az alábbi esetekben:

• Nyirokpangás
• Jóindulatú oedémák
• Sérülések
• Műtétek utáni duzzanatok
• Fájdalomcsillapítás
• Reumás megbetegedések
• Hegesedések
• Cellulitis (narancsbőr)
• Fejfájás, migrén
• Hajhullás
• Torok-, fül-, arc- és homloküreg gyulladás
• Felső légúti gyulladás
• Mellműtét utáni állapot
• Csontritkulás
• Bénulások
• Menstruációs görcsök
• Ekcéma
• Allergia

Ellenjavallatok:

• Rosszindulatú daganatok
• Akut gyulladások
• Trombózis
• Terhesség, szoptatás időszaka
• Súlyos asztma
• Szívinfarktus
• Dekompenzált szívelégtelenség
• Pajzsmirigy túlműkődés

Vákum-masszázs, köpölyözés

A természetgyógyászat egyik legérdekesebb, ma is használt ága a köpölyözés. Kb. 3000 éve ismert eljárás, melynek célja a salakanyagok eltávolítása, az áthangolás, az új egyensúly kialakítása.
A köpölyözés, a reflexzónák ingerlésének egyik legerősebb módja. A gyakorlat során vákumot hozunk létre a köpölyben, ez szívó hatásával vérbőséget okoz az adott területen. Ennek hatására az izmok ellazulnak és javul a terület vérellátása. A kézidarab olyan, mint egy harangban végződő szívócső. A harangot ráhelyezik a bőrfelületre, kiszívják alóla a levegőt, és megadott szabályok szerint ide-oda húzzák a felületen. A köpölyöző csészéből a levegő eltávolítása mechanikus úton történik, pumpa segítségével.
Javítja a keringést, fokozza a zsírbontást, az erek kitágulnak, felgyorsul a szövetek vér- és nyirokkeringése, tehát javul a lelassult anyagcsere.
A köpölyözés gyakorisága mindig a betegség illetve a panasz jellegétől és a szervezet állapotától függ. Alkalmazása rendkívül széles skálán mozog . A belgyógyászati zavaroktól kezdve, az izületi- és csontbántalmakig szinte minden esetben alkalmazható. Speciális ránctalanításra is alkalmas az arc-, a nyak-, a dekoltázs- és a mell területén illetve alkalmazzák még cellulitis és terhességi csíkok megszüntetésére.

Előnyei:

• Egyszerű, széles körben alkalmazható
• Hatása gyors és tartós
• Nincs mellékhatás
• Növeli a szervezet ellenálló képességét
• Kiválóan alkalmas megelőzésre

Fajtái:

Villám-köpölyözés:
A felhelyezett csészét azonnal le is vesszük. Ezt a megfelelő bőrpírig ismételjük. Leginkább idősebbeken, gyermekeken alkalmazzuk.

Egyszerű köpölyözés:
A felhelyezett csészét megfelelő bőrpir vagy időtartam eléréséig fennhagyjuk.

Hólyaghúzó:
A csészét időn túl hagyjuk fenn. Ennek hatására vízhólyagok keletkeznek a csésze alatt.

Csúsztatós:
Ez a legdrasztikusabb eljárás. A bőrt bekenjük valamilyen gyógykrémmel vagy olajjal. Majd köpölyt helyezünk fel, melyet lassan ide-oda csúsztatunk a kiválasztott zónán. A kezelés eredményeképpen pontszerű szövetközti bevérzések keletkeznek, amely vérzés 4-6 nap alatt történő felszívódása nyújt lehetőséget a tartós ingerlés megteremtésére.

Véreztetéses:
Ez a módszer akkor jó, ha rövíd időn belül nagyon gyors eredményt akarunk elérni. Kivitelezése: három élű tüvel többször szúrunk egy pontba, vagy ún. szilvavirág kalapáccsal ütögetjük meg a területet, melyre ráhelyezzük a csészét. Vákum hatására a terület vérezni fog.

Ellenjavallatok:

• Lázas állapotban
• Bőrfekélyeknél
• Akut szívelégtelenségben
• Fejlődő gümőkórban
• Menstruáció idején
• Vérzéssel járó betegségekben
• Vérzékenységnél
• Fertőző betegségekben
• Terhes nők hasi részén
• Mélyvénás trombózisban szenvedőknél nem szabad alkalmazni.

Vákum-masszázs az ÜDE-HÁZ-ban

A KONDI Bt. vákumterápiás készüléke:

Vacustim KLM 203

Ez a készülék kiegészíthető olyan tartozékokkal, melyekkel vákum-masszázst és köpölyözést lehet végezni.
Az ÜDE-HÁZ-ban a masszőr ezeket a kezeléseket el tudja végezni, amennyiben van igény erre.

A KONDI Bt. fizikoterápiás készülékeiről és a többi gyártmányáról bővebb információ a www.kondi.hu-n található.

Microstim terápia

A Microstim terápia is valójában egy fizikoterápiás kezelést jelent.
A tudományos bizonyítékok összessége egyre gyakrabban hatályon kívül helyezi a korábban elfogadott kezelési protokollokat, és azokat újabb, pontosabb, hatásosabb és biztonságosabb eljárásokkal helyettesíti. A magas szintű szakértelem többféleképpen is megnyilvánul, de különösképpen a betegségek hatékony és eredményes diagnosztizálásában, illetve a betegek gondozása során. Rendkívül fontos, hogy a következtetéseket folyamatosan értékeljük.

Az érszűkület kezelése ma nagy probléma, ez korunk egyik legelterjedtebb és legsúlyosabb népbetegsége. Az eddig alkalmazott konzervatív gyógyszeres kezelések időlegesen csökkentik a tüneteket, de az érszűkület súlyosbodását nem állítják meg. Az általános elmeszesedéssel, a nem műthető erekkel és a hajszálerekkel összefüggő keringési rendellenességek javításában játszik szerepet ez az új kezelési mód.
A kezelések során az emberi szervezetbe speciális hullámokat juttatunk be, melyek teljesen fájdalom- és szövődménymentesen hatnak az egész testre. Ezeket a hullámokat egy különleges kezelőfej adja ki, melyet a beteg talpára téve, csatoló közeg segítségével vezetünk a testbe. A széles frekvenciasávnak köszönhetően a hullámok a teljes testet átpásztázzák.
A terápia lényege: a mikrocirkuláció javításával eljuttatni az elzáródott területekre a sejtek számára nélkülözhetetlen oxigént és tápanyagokat. A Microstim terápia a világon egyedülálló, segítségével a hajszálérbetegségek súlyosbodását tudjuk megállítani a kollaterális keringés javításával.
Az eljárás alkalmas minden olyan esetben, amikor a panasz keringési rendellenességre vezethető vissza, továbbá eredményes a fizikai teherbíró képesség növelésére is.

Testünk motorja:

A vér szívbe való visszaáramlásához - hasonlóan a mély kútból való víz felhúzásához - nagy energiát kell befektetni. Szervezetünkben a szív egy szivattyú-szerepet tölt be, mely folyamatosan szívja vissza a vért a szövetek közül, és pumpálja azt ki a másik oldalon. Hasonlóan a kerti öntözéshez, a folyadék szállításához testünkben is kellenek csövek, ezek az erek.
Testünk szívhez képest legtávolabbi pontján (lábunk, lábfejünk) a véroszlop magassága miatt hatalmas nyomás nehezedik az erekre. Ezt a nyomást szívünk egyedül hosszú ideig képtelen legyőzni. A vénák mellett segítségére szolgál a láb izmainak összehúzódásából - elernyedéséből származó pumpaenergia. Fontos tényező még az erek rugalmassága, vagyis az erekre nehezedő nyomás nem tudja kitágítani őket, hanem minden körülmények között megfelelő tónust biztosítanak a véroszlop megtartásához.

Mi a keringés?

Az emberi szervezet minden része (mint minden egyéb élő egység) igényel különböző tápanyagokat az építő folyamataihoz, valamint oxigént a lebontó folyamataihoz, és igényli, hogy a felesleges anyagokat eltávolítsák a környezetéből. Az anyagszállítási rendszer biztosítja ezt oly módon, hogy folyamatosan kering az emberi testben egy zárt rendszerben.

1. Megszerzi a szükséges anyagokat: az oxigént a kisvérkör veszi fel a tüdőből, a tápanyagokat a nagyvérkör, a bélcsatorna megfelelő részeiből.
2. Leadja a felesleget: a szén-dioxidot a kisvérkörön át, a felesleges anyagokat pedig a kiválasztás segítségével távolítja el a szervezetből.

Hogyan működik a rendszer?

A belélegzett oxigén a légutakon keresztül eljut a tüdő léghólyagocskáihoz, és ott a nagyobb parciális nyomás következtében átjut a vékony laphámon, bejut a léghólyagok falán futó hajszálerekbe (kapillárisokba).
A kapillárisok nagyon kis átmérőjű erek, melyeken könnyen átjut (persze megfelelő mechanizmussal) minden anyag. Ezen erek jó transzport-készségének köszönhetően bármilyen anyag felvételében és leadásában fontos szerepet játszanak a szervezet egészében. Mivel szinte minden szövetféleséggel (kivétel: hámszövet, porcszövet!!!) kapcsolatot tartanak, az össz-keresztmetszetük nagy. A tüdő hajszálerei a páros tüdővénában szedődnek össze. A tüdővénák a szív előtt egyesülnek és egy vénaként lépnek be a szívbe, artériás (oxigén-dús) vért szállítva. A vénák (szív felé tartó, gyűjtőerek), közepes vastagságú erek, puhák, vékonyfalúak. Bennük a vérnyomás igen alacsony, ezért fontos szerepet játszik a bennük lévő vér mozgatásában a szív.
Az oxigén eljutott a szívig, innen a fő verőérbe, az aortába kerül. Az aorta összhuzékony falú ér. Az aortának a mellkasi szakasza a rekeszizomig tart, a hasi szakasza pedig az utolsó elágazásig. A szívtől indulva az első leágazást a szív koszorúerei képezik, melyek a szívet látják el a "legartériásabb" vérrel. Utána sorrendben az agy, a fej, a kar, a mellkas artériái következnek. A hasi aorta leágazásai a tápcsatornához, a kiválasztó szervhez, az ivarszervekhez és a lábakhoz vezetnek. Az egyes artériák (verőerek) a szövetek között kapillárisokra ágaznak, és ellátják a sejteket oxigénnel, illetve le- és elszállítják a különböző anyagokat.
Az oxigén és a sok-sok szállított anyag a szervezet bármely pontjára eljuthat. Minden sejtnek a működéséhez szüksége van energiára, melyet a benne lévő anyagok lebontásával szerez meg. A sejtek lebontó folyamatai oxidatív folyamatok, ami azt jelenti, hogy a nagyobb szerves molekulák szénatomjai oxidálódnak. Oxigén hiányában csak részlegesen alakulnak széndioxiddá, vagy egyáltalán nem.

Érbetegségek

Az első az oxigénhiányos állapot. A szervek működéséhez oxigén és energia (tápanyag), szükséges. Ha e két fontos összetevőből kevesebb van, a szerv csökkenti működését, illetve fokozott igénybevétel esetén fájdalomban (izom), eszméletvesztésben (agy), látászavarban (érzékszervek), magas vérnyomásban (vese), zsibbadásban (perifériás idegek), fekélyek megjelenésében (bőr) nyilvánulhat meg. Normális emésztést, légzést és szívműködést feltételezve, a tápanyag és az égéshez szükséges oxigén a verőerek állapotának megfelelően jut el a szövetekig. A szűkebb ereken kevesebb vér halad át, ez kevesebb oxigént jelent, amelynek kisebb terhelhetőség a következménye.
A második fontos kórfolyamat a verőerek falának megvastagodása. Ez jellemzi a verőér-elváltozások döntő többségét. Az évek folyamán elsősorban zsír, főleg koleszterin rakódik le az érfalban. Az érfalat sérülés éri, kis repedések keletkeznek rajta, amelyet a szervezet igyekszik "kijavítani". Ennek a helyreállításnak a végállapota akár a szövetek elmeszesedése is lehet. A fokozatosan lerakódó anyagok az érfalat vastaggá és rugalmatlanná teszik, a verőér falának belső felülete egyenetlen lesz, az ér keresztmetszete beszűkül. Az ér teljes elzáródásakor az általa ellátott szövet oxigénhiány miatt elhalhat.

Tünetek

Az érszűkületi panaszok különbözőek, attól függően, hogy melyik érterület érintett. Leggyakrabban az alábbi megbetegedéseket okozhatják:
Az ún. kirakatbetegség: a beszűkült lábartériák miatt nem jut elegendő oxigén a lábakba és a lábfejekbe, ez fájdalmat okoz, ezért járáskor meg kell állni. Idővel a fájdalommentes szakaszok egyre rövidebbek lesznek, és előfordul, hogy nyugalomban is fájdalom lép fel. Súlyos komplikációja alakulhat ki (dohányos láb), amikor a lábujjak és a lábfej teljesen ellátatlanná válik, és ennek következtében elhal (gangraena). Ezekben az esetekben szükséges lehet az amputáció.
A szív ereinek (koronáriák) érszűkülete angina pectorishoz vezet. Az agina prectoris megterheléskor, rohamszerűen fellépő heves szívfájdalom, ami kisugározhat a hátba, a balkarba és állba. A koronáriák teljes elzáródása szívinfarktushoz, a szívizom egy részének elhalásához vezet. A szívinfarktus tünetei: heves, kisugárzó szívfájdalom, légszomj, verejtékezés, émelygés és halálfélelem.
Az agyi erek szűkülete csökkent agyi vérellátáshoz vezet. Sokféle tünetet okozhat, pl.: szédülés, koncentrációzavar, értelmezési nehézségek, vagy összezavarodás. Az agyi artériák azonnali elzáródásakor gutaütés lép fel. A tünetek az érintett artériák területétől függenek. Bénulások, beszéd, látási, és érzékelési zavarok lépnek fel leggyakrabban.
A vese erek szűkületét magas vérnyomás teszi észrevehetővé és súlyos vesekárosodáshoz vezet.

Kiváltó okok

• Magas koleszterinszint
• Magas vérnyomás
• Dohányzás
• Cukorbetegség
• Stressz okozta panaszok
• Túlsúly
• Mozgáshiány
• Nem (férfiakra jellemző inkább)
• Családi hajlam

Az érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezői

• Nem befolyásolható tényezők: életkor, nem, családi öröklődés, veleszületett anyagcserezavarok, személyiségtípus.
• Befolyásolható tényezők:
  • elsődleges: hypercholesterinaemia, hypertónia, dohányzás.
  • másodlagos: diabates mellitus, hypertrigliceridaemia, hyperurikaemia, elhízás, mozgásszegény életmód, fogamzásgátló tabletta, pszichoemocionális stressz.

A perifériás, artériás érelzáródásban (claudicatio gangraena) szereplő legfontosabb kockázati tényezők:

• dohányzás
• diabates mellitus
• hyperlipaemia

Az egészségügyi kiadások nagy részét a gyógyszerköltség teszi ki világszerte. Előfordul azonban olyan eset, amikor a gyógyszer tájékoztatóban nem szerepel a készítmény minden mellékhatása. A fel nem tüntetett mellékhatások között lehetnek olyanok, melyek elősegíthetik az érszűkület kialakulását.

Megelőzés

A vérnyomást és a koleszterinszintet rendszeresen ellenőriztetni, és az emelkedett szinteket megfelelően kezeltetni kell. Túlsúly esetén a felesleges kilókat javasolt leadni. Dohányosoknak ajánlott abbahagyni a dohányzást. Cukorbetegeknek figyelni kell a megfelelően beállított cukorértékre. A stresszt javasolt lehetőleg megszűntetni, vagy legalábbis minimálisra csökkenteni. Az egészséges táplálkozásra és elegendő mozgásra figyelni kell.

Dohányzás

Ma Magyarországon a felnőtt lakosság majdnem fele dohányzik - nemcsak a saját, hanem környezete egészségét is veszélyeztetve ezzel. A dohányfüst számos, rendkívül káros anyagot tartalmaz (pl. nikotin, kátrány, szénmonoxid), melyek gyorsan felszívódnak, és súlyos betegségeket okozhatnak: köztük érszűkületet, tüdőrákot, szívinfarktust, gyomor-, vese- és hasnyálmirigy daganatokat, a látóidegek sorvadását, ill. évekkel megrövidítik a dohányos ember életét. A cigaretta mellőzésével az összes rákos megbetegedés egyharmada, az idült légúti betegségek és az érszűkület kialakulása megelőzhető lenne.

A mozgásszegény életmód összefüggése a betegségekkel

Az iparilag fejlett társadalmakban a népesség fizikai aktivitása jelentősen csökkent, általánossá vált az ülő életmód. A mozgásszegénység különösen jellemző és nagyfokú az idősebbek körében. A mozgásszegény életmód önmagában is fokozza a koszorúér betegségek kialakulásának kockázatát, valamit a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását.

Miért fontos a rendszeres testmozgás?

A mozgás jótékony élettani hatásai széleskörűek: a rendszeres edzés fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét, csökkenti a szívizomzat oxigénigényét, aminek különösen nagy jelentősége van a koszorúér betegségekben szenvedők számára. Rendszeres edzés hatására csökken a vérzsírszint, a vérnyomás. Az izommunka csökkenti a vércukorszintet, segít megőrizni a testsúlyt, így kifejezetten előnyös a cukorbetegeknek, akik fokozottan veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében.
Napi 30 perc mozgás, hetente legalább 3 alkalommal, és máris tettünk egy lépést az egészségünk megőrzése érdekében. Ez a mozgás lehet séta vagy könnyű kocogás is, de az orvosi probléma miatt kezeltek feltétlenül kérjék ki orvosuk tanácsát.

Stroke

A szélütés (stroke) az agyszövet elhalása, mely létrejöhet az agy elégtelen vérellátása és oxigénhiány következtében, vagy agyvérzés okozta szövetelhalás következményeként.
Az iszkémiás szélütés esetében a vérellátás az agy egy részében megszűnik, mert az érelmeszesedés (atherosclerosis) vagy leszakadt vérrög (embólia) zárja el az eret. A vérzéses szélütésben egy ér megpattan, ami megakadályozza a normális véráramlást, és lehetővé teszi a vér kifolyását az agyszövetbe. Ez aztán az érintett agyi terület pusztulásához vezethet.
Iszkémiás szélütés esetén az elzáródás az agyi erekben bárhol kialakulhat.
Nagy kiterjedésű szélütés esetén nagy mennyiségű idegszövet pusztul el, a műtétnek ilyenkor rendszerint nincs jó hatása. A kisebb szélütés, vagy az átmeneti iszkémiás roham után az elzáródás eltávolítása csökkentheti a további szélütések kockázatát olyan esetekben is, amikor a nyaki főverőér több, mint 70%-ban elzáródott.
A legtöbb szélütést elszenvedett betegben az idegrendszer majdnem összes működése visszatérhet, és évekig normális életet élhetnek. Mások fizikailag és szellemileg is károsodnak, képtelenek rendesen mozogni, beszélni vagy enni. Az első pár nap alatt, általában nem lehet megjósolni, hogy a beteg állapota javulni vagy rosszabbodni fog-e. A féloldali bénulással járó esetek 50%-ában, és a kevésbé súlyos tünetekkel járó esetek többségében a kórház elhagyása után idővel néhány mozgás visszatér, és a betegek végül képesek alapvető szükségleteik ellátására. Tisztán tudnak gondolkodni, megfelelően tudnak járni annak ellenére, hogy az érintett végtag csak korlátozottan használható. A kar használata gyakrabban korlátozott, mint a lábé.

Merevedési zavar és érbetegség

Sok férfi nem szívesen beszél szexuális problémáiról. Nem is sejtik, hogy a merevedési zavar egy eddig fel nem ismert érbetegség első jele lehet. Előfordulhat, hogy a zavar valamilyen keringési rendellenességre vezethető vissza. Napjainkban az egészséges szexualitás és a szexuális zavarok kérdése egyre jobban foglalkoztatja a társadalmat. A problémakör ismerete minden gyakorló orvos számára fontos, mivel a merevedési képesség csökkenése lehet helyi funkciózavar, lehet valamilyen betegség következménye vagy első tünete. Ilyen például a diabetes, a hypertonia, a sclerosis multiplex.

A KONDI Bt. legújabb orvosi műszere a Microstim KLM 500.

A Microstim készülékről további információk a www.kondi.hu weblapon, a Microstim terápiáról pedig a www.microstim.hu oldalakon olvashat. A MICROSTIM KÉSZÜLÉK BÉRELHETŐ IS !

Telephelyünk:

1037 Budapest, Üde u. 8.

Megközelíthető:

• Tömegközlekedéssel: III. Szentlélek térről a 37-es busszal (20-30 percenként jár), a Laborc utcai megállónál kell leszállni
• Autóval: a Vörösvári útról ill. a Bécsi útról ››› Farkastorki út ››› Jablonka út ››› Üde u.

E-mail:

info@kondi.hu

kondi@kondi.hu

Telefonszámok:

Kollégáink készséggel válaszolnak kérdéseire hétfőtől péntekig 8.00 és 15.00 óra között
Vevőszolgálatunk telefonszáma: (06-1) 367-8701 vagy (06-1) 250-7183

	Kérjük, látogasson el legfontosabb oldalainkra:
		www.kondi.hu
		www.microstim.hu www.erszukulet.hu

webdesign: buena vista